- Mindent ossz
- fel hármas
- csoportokra
Ez következik most. Szóval gondolkodtam rajta, hogy mi okozhatja egy szoftverfejlesztési project halálát, és az eddigi szoftverfejlesztéssel töltött kb 10 év után három dolog jutott eszembe különösebb fejtörés nélkül. Jöjjön hát a teljesen szubjektív listám:
- Az ügyfél. Tipikusan halálos veszély a projectre nézve egy olyan ügyfél, akinek vagy nincsenek elképzelései a célról, vagy nagyon konkrét és hibás elképzelései vannak. Szerintem a legjobb a kicsit bizonytalan de nagyon együttműködő ügyfél. Na igen, on-site ügyfél.
Az ügyfél anyagi állapota valahogy soha nem volt összefüggésben a project sikerével vagy kudarcával, nyilván én már csak olyanokkal találkozok, akiknek van elég pénzük a projectre.
Kicsit pontosítanom kéne ezt a dolgot azzal kapcsoltaban, hogy az ügyfél egyenlő-e a felhasználóval és személy-e vagy szervezet :) - A management. A management ezer féle halálos veszélyt jelenthet egy szoftver projectre nézve. Nekem tipikusan az jut eszembe, hogy proxy-ként próbál játszani a szoftverfejlesztők és az ügyfél között. Kicsit felesleges szerepnek tűnik, de lehet jól is játszani. Ettől függetlenül az esetek többségében fontos információk elvesztek a fordítás során. A súlyosabb esetekben a management átviteli sebessége lezuhan 0-ra és elvesztessz minden kapcsolatot a project környezetét jelentő ügyféllel. Ez egyáltalán nem ritka eset. Ettől még lehet a fejlesztés sikeres a végén, ha magadtól is kitalálod a helyes utat, illetve ha akármelyik út helyes csak legyen valami.
A másik tipikus hiba a túl beszédes projectmanagement, ebben az esetben annyi meeting-re kell járnia a fejlesztőknek, hogy munkára nem marad idejük. Ez mondjuk a ritkább, de nem elég ritka :-)
Az is nagyon tipikus, hogy a fejlesztőcsapat több része között próbálnak proxy-t játszani. Na, olyat még nem láttam, hogy ez bárkinek is jól menjen. Bár ezen a szinten inkáb a szervezet fejlesztés a priorítás - úgy tűnik így hívják a végülis teljesen öncélú karrierépítést. - A fejlesztők is nagyon veszélyesek, konkrétan a kóderek is lehetnek lámák, de azok a projectek amiket eddig láttam, nem a fejlesztők kezén lettek végleg elcsűrve, hanem általában sokkal elöbb, az architekt kezében. A legsúlyosabb döntések ott születnek. Milyen adatbázist használsz, hogyan történik a kommunikáció a felhasználó (böngésző) és a szerver oldali komponensek között, hogyan lehet ezt az egészet fejleszteni, akár ilyenek is, hogy módosítás és teszt között mennyit kell várni az újratöltésre és mennyit kell kézzel kurblizni rajta... Tipikusan itt következnek be azok a hibák, amikról az előző postban írtam.
Komolyan, egy szoftverfejlesztő csinálhat bugokat, hülyeségeket, láthatsz a képernyőn stack traceket és törött html templateket, segmentation fault-ot, hibás eredményeket, ezek általában pár perc vagy maximum pár nap alatt javítható evidens problémák, amik általában el is múlnak a következő release-ben. Azok a problémák, amik nem múlnak esetleg az egész szoftver életciklus során sem, azok általában mélyebben gyökerező architektúra hibák.
- Ritkán okoz tényleges project halált egy hülye UI terv, csak a nagyon nagy közönséget kiszolgáló top weboldalakra, operációs rendszerekre, stb jellemző. Persze attól még nem ritka.
- Még nem is láttam olyat, hogy hülye UI ellenére ne vették volna használatba a rendszert egy cégen belül. Szét is lehet nézni a céges rendszerek között, kezdjük mondjuk az SAP-vel. Azokon a projecteken, amiket kapok, sajnos a UI a legkisebb fubar.
- Nem fért volna bele 3 pontba
